Farkasréti temető története
A Farkasréti temető a főváros határában a legszebb fekvésű. Félkörben a budai hegyvidék lankás hegyoldalai védik barátságtalan légáramlatoktól, a Duna felé pedig innen olyan kilátás nyílik a szemlélőnek, amilyenhez hasonlót a világ kevés városában lehet találni írta a Vasárnapi Újság 1899-ben a néhány évvel korábban megnyitott temetőről.
Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetőjének megnyitására 1894-ben került sor. A kisebb sírkertek ekkorra ugyanis részben beteltek, részben közegészségügyi szempontból elavultakká váltak. Hamarosan nemcsak a Tabán-Krisztinavárosi és a vízivárosi, hanem már a tehermentesítésükre létrehozott németvölgyi temetőt is fokozatosan fel kellett számolni.
A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén fekvő temető helyének kiválasztása annak idején sok vitát kavart. Gyönyörű fekvése egyszerre vált előnyére és hátrányára: sokan inkább üdülőterületnek, mintsem temetőnek kívánták volna hasznosítani. Mások még évtizedek múltán is attól tartottak, hogy az agyagos-kőzettörmelékes talajban átnedvesedéskor földcsuszamlás következhet be, esetleg talajvíz károsíthatja a sírokat.
A jóslatok ellenére a Farkasréti temető rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb temetkezőhelyévé vált. Eredeti területét a főváros vezetése már 1914-ben kénytelen volt 20 holddal bővíteni a szomszédos telkek megvásárlásával. Így a Hóvirág utcai felső területtel együtt, a temető kiterjedése megközelítőleg elérte mai 72 holdas nagyságát.
A régi budai temetők teljes és végleges megszüntetése után a Tabáni és Németvölgyi temetők számos megőrizni kívánt sírját ide helyezték át. Egyre több nevezetes személy is temetkezett Farkasrétre, a sírokra számos kiváló műalkotás került. A századfordulótól egészen az 1920-as évek végéig folyamatosan épült az Érdi úti reprezentatív kriptasor.
Legnagyobb szabású építkezésként a bejárati tér kialakítása készült el 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor, valamint üzletsor, kerítés, fő- és mellékbejáratok tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború alatt történt bombázások miatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült.
A háború után a ravatalozót és az árkádos kriptasort helyreállították, az egykori temetőtemplom belső terét és tornyát pedig urnás temetkezések céljára hasznosították. (1977-ben a temető területén kívül épült fel a Mindenszentek plébániatemploma.) Ezekben az évtizedekben létesültek a kolumbáriumok és az új kriptasorok. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet.
Az 1980-as években átépítették a ravatalozót; ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termét Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren Horvay János Jó pásztor című, a II. világháborúban megsemmisült szobra helyén felállították Mészáros Mihály Főnixmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével. Amerikai típusú sírkert létesült a 60-as parcellában, első sorában új díszsírhelyekkel. Elsőként Bartók Béla 1988-ban hazatért hamvait helyezték itt nyugalomra.
Mára a Farkasréti temető csaknem teljesen betelt, további bővítése csupán kis mértékben lehetséges. A temetőt mégsem lehet bezárni: kiváltására másik budai temető nincsen, s jellegzetes adottságai, szép földrajzi fekvése továbbra is kedvelt temetkezőhellyé teszik. Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették.
Itt található Budapest exkluzív temetkezési helye, az Angyalok Kertje, melyről bővebb információt itt talál.
1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint készült el Farkasréti temető legnagyobb szabású építkezéseként a bejárati tér kialakítása, magába foglalva a ravatalozókat is. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború eseményei következtében az építmények jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült. A háború után a ravatalozót helyreállították. Az 1980-as években átépítették és az ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termeket Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A legszebb és legnagyobb a középső terem, melyet Makovecz Imréről neveztek el. Ez a terem alkalmas külső ravatalozásra is. Évente 150-160 ravatalozás történik benne.
