Újköztemető története
Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az egykori határán fekszik egyébként pedig Kőbánya része. A múlt század végére a pesti Kerepesi temető részint szűkké, részint dísztemetővé vált, ezért hozta létre Budapest vezetése az egykori Drasche téglagyár és a kőbányai szőlők közötti külső fekvésű területen az új, hatalmas kiterjedésű temetkezőhelyet.
Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. Augusztus 6-án temették el az első halottat: Závoly Viktóriát, egy napszámos özvegyét a mai 53-as (jelenleg szóró-) parcella helyén. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet.
A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. A ma látható, monumentális bejárati épületegyüttest Hegedűs Ármin tervezte, a szobordíszek Maróti Géza munkái. Az oldalsó épületek homlokzatára Róth Miksa híres műhelyében készültek a Krisztus sírba tételét, illetve feltámadását ábrázoló mozaikok. A múlt század végén a bejárattól jobbra és balra olasz mintát követő, fülkés rendszerű sírboltok épültek, 1921-1925 között korszerű ravatalozót és hűtőházat létesítettek, Wossola Sándor tervei szerint.
A köztemetőből már 1903-ban elkülönítettek két parcellát katonai temető céljára. 1914-től, az I. világháború idején nem csak magyar hősi halottakat temettek ide, hanem a szövetséges központi hatalmak elesett katonáit, valamint az antant országokból származó, hazánkban elhunyt hadifoglyokat is. 42 nemzet fiai nyugodtak a rákoskeresztúri hősi temetőben, amely időközben 25 kat. holdra növekedett területével a második legnagyobb volt egész Európában, a szomorú emlékezetű franciaországi Verdun temetője után. A II. világháború ideje újabb friss sírokat hozott. 1955 után a hősi parcellák nagy részét felszámolták; megmaradt ma is láthatók.
Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-od forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, feltehetőleg a szomszédos Gyűjtőfogházban kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak sokáig titkolni igyekezett nyughelye.
Az elmúlt évtizedekben a temetkezés számos újdonságát Rákoskeresztúron vezették be először. 1968-ban itt kezdte meg működését Debrecen után országosan a második, a fővárosban pedig az első krematórium. A létesítmény Pompás János tervei szerint épült; bővítésére az 1970-s években került sor. A hamvasztásos temetkezések növekvő számával megjelentek az urnasírok, illetve urna kripták is. Itt alakítottak ki először hant nélküli, úgynevezett amerikai típusú parcellákat, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékekkel. 1984-től új kegyeleti lehetőség a hozzátartozók igénye szerint a hamvak hazavitele, illetve szétszóratása. Az első, hamvak szórására alkalmas parcella kialakítására az Új Köztemetőben került sor.
2006. óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna Pantheon, melyben Altemplom szerű nyughely váltható. Részletes információt itt talál.
A legtöbb hagyományos, illetve hamvasztásos temetés ma is Rákoskeresztúron történik. Évente 7-8000 elhunytat helyeznek itt végső nyugalomra. A hatalmas terület, a temetések nagy száma és az itt nyugvó neves személyek kisebb aránya miatt lányegesen nehezebb temetőséta-útvonalat javasolni, mint a Kerepesi vagy a Farkasréti temetőben. Gyalogos bejárásra a főkapuhoz közelebb eső parcellákat javasoljuk. Itt találjuk a volt katonai temető megmaradt részeit, valamint a legtöbb ismert személy nyughelyét is. Sokan keresik fel az Új Köztemetőt 1989. június 16., Nagy Imrének és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy a 301-es parcellában leróják emlékük előtt kegyeletüket.
A ravatalozók épülete 1921-1925 között Wossola Sándor tervei alapján épült. Az 1970-es években felújították, majd 2001-2002-ben több ravatalozó terem belső tere új drapériás burkolatot kapott. Jelenleg 10 ravatali terem áll a gyászolók rendelkezésére. A termekben nem csak ravatalozás történik, hanem lehetőség van elhunytak hamvasztás előtti megtekintésére, és sirató helyiségként is igénybe vehetőek. Évente összesen kb. 4000 elhunyttól búcsúznak ezekben a termekben.
Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás.
Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erőnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhetnek.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani Önnek. A szervezés minden gondját átvéve, lehetőséget nyújtunk, hogy közvetlenül a szertartást követően, együtt maradva, a temető területén, meghitt hangulatban élhesse át az emlékezést.
Szolgáltatásaink:
- Gyors, egyszerű ügyintézés, helyben a temetés felvételi irodában.
- Meghitt hangulatú kegyeleti terem a temető területén belül,
- Igény szerinti díszített asztalok,
- Képzett felszolgálók,
- Hideg - és melegkonyhai ételkülönlegességek, szendvicsek széles választéka,
- Italvariációk (alkoholos és alkoholmentes változatban)
- Otthoni rendezvény lebonyolítása (kiszállítás)
További információ:
Dolorosa Kft.
Újköztemető és Farkasréti temető - Bencz László Tel.: +3620/971-4655
Web: http://halottitor.hu
